Különcök a terráriumban

Nézzük milyen különleges állatokat lehet még tartani otthonunkban.

• Botsáska

A botsáskák szeretnek elbújni a különböző ágak, növények között, nyugodt körülményekre van szükségük. Nem sok vizet zavarnak. Főleg éjszaka aktívak és növényekkel (pl.: rózsalevelekkel), illetve kisebb rovarokkal táplálkoznak. Nagyon vigyázzunk, ha kézbe szeretnénk venni, mert igen sérülékeny állatok.

Élőhely és életmód:

Kisebb terráriumban kell tartani, melynek alaphőmérséklete körülbelül 20 fok.

• Trópusi achát csiga

Talán ez az állat, ami sok embernél kiveri a biztosítékot, pedig nagyon jó kis háziállat. A hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem nyálkás, legalábbis ami a bőre tapintását illeti. Akár 5 évig is eléldegél, ezalatt az alig párcentis állatkából egy 20-25 cm-es házzal rendelkező, nagy tenyérnyi csiga lesz. Gyönyörű házuk van, nem olyan, mint egy átlagos kerti csigának!
Szereti a zöldségeket (főleg az uborkát és a salátát), gyümölcsöket, de néha adhatunk neki egy kevés sajtot vagy túrót is. Az élelem mellett mindenképpen szüksége van valamilyen kalciumforrásra a háza építéséhez: a legjobb, ha az állatkereskedésben szépiacsontot veszünk neki (ez a tintahalnak a csontja).

Élőhely és életmód:

A terrárium legyen elég nagy, hogy a felnőtt méretű csiga is elférjen majd benne! Ügyeljünk a páratartalomra, fújjuk be naponta egy spriccelős falkonból az üvegfalakat vízzel. Föld és tőzeg keverékét terítsük alulra, hogy ősszel jól beáshassa magát, hiszen téli álmot alszik. Ilyenkor ne ébresszük fel, de mindig  gondoskodjunk egy kevés friss ennivalóról, hogy ébredés után rávethesse magát.

Egy kis érdekesség: a csiga nagyon szereti, ha nem túl hideg víz alatt megfürdetik. Eközben élőszeretettel iszik a folyó vízből is. :)

• Madárpók (tarantula)

Akik egy szőrös négylábú társ helyett inkább egy nyolclábúra vágynának, azoknak tökéletes választás lehet a madárpók. Bár sokan már a lakások sarkaiban megbúvó pókoktól is félnek, de ha te nem tartozol közéjük, akkor csak rajta! A közhiedelemmel ellentétben a madárpók csípése nem halálos, körülbelül olyan erősségű a mérge, mint egy méhé, de azért vigyázzunk, mert ha kivesszük a megszokott környezetéből, könnyen megcsíphet.

Élőhely és életmód: 

Viszonylag kicsi terráriumban is tarthatóak, így akár már egy 20x20x30-as méretű otthon is elég lehet számukra. A berendezéssel sem kell sokat törődni: elég, ha van egy búvóhely, pár nagyobb kő és egy kis növény, máris tökéletes a lakóhely.

• Remeterák

A rákok nem csak óceánokban és tengerekben találhatóak meg, hanem akár háziállatként is tarthatjuk. A remeterák a legkedveltebb közülük, valószínűleg a színes háza miatt. Ezek az állatok akár 10 évig is elélnek. Szeretik a társaságot, ezért érdemes többet is tartani.

Élőhely és életmód:

Tévhit, hogy a rákoknak mindig a vízben kell lenniük: akár több napig is kibírják víz nélkül. Terráriumukban legyen vizes és száraz rész is. Mivel gyorsan növő állatok (10-12 cm-re is megnőhetnek), ezért érdemes már az elején nagy terráriumot venni.

Mielőtt elhatároznánk, milyen állatot választunk érdemes egy állatkereskedésben is körbenézni és kérdezősködni.

Hüllők: akiktől elhűlsz

Ebben a bejegyzésben hüllőkről lesz szó, amelyek igen különleges háziállatok.

Fontos kiemelni, hogy ezek a hüllők más állatokkal (is) táplálkoznak. Ha úgy döntünk, hogy ilyen állatot szeretnénk tartani, akkor az eleségének szánt rovarokat (pl.: szöcskéket) vagy emlősöket (pl.: egereket) is tartanunk kell.

A másik lényeges információ az, hogy kell számukra biztosítani lámpákat, amelyek pótolják a nap fényét, és főképp a melegét. Ha nincs olyan hely, ahol fel tudják melegíteni magukat, akkor nem lesz energiájuk a mozgásra és a táplálkozásra, így gyorsan elpusztulnak. A páratartalomra is oda kell figyelni: elég napi kétszer bespriccelnünk némi vizet a terrárium falára és a benne lévő növényekre.

• Kaméleon

Kevés mókásabb külsővel megáldott háziállat létezik a kaméleonoknál. Tartásuk speciális körülményeket, így párás levegőt, meleget és sok türelmet igényel. Négy-hat évig élnek.

Élőhely és életmód:

Amíg kicsi a kaméleonunk, addig egy kisebb terráriumban érdemes tartani, hogy megtalálja az ennivalót. Mikor már nagyobb, át kell őt helyezni egy nagyobba. Nappal aktív állat. Az élőhelyét be kell rendezni: mászórudakkal, ágakkal, lámpákkal, sőt, növényekkel is érdemes színesíteni a terráriumot.

• Szakállas agáma

A szakállas agáma olyan, mint egy lakásban tartható minisárkány. Ez az egzotikus hüllő akár 30-50 centiméter hosszúra is nőhet. Meleg, párás otthon biztosításával 12-14 évig is élhet.

Teste enyhén lapított, azonban ehhez képest a feje széles. Izgalmi állapotban a torkán a szakállát erőteljesen kifeszíti, a száját pedig szélesre tátja. Ezáltal a torokpikkelyek igen ádáz külsőt kölcsönöznek neki, s közben a teste felfúvódik. A szakállas agáma oldalain látható tüskék ilyenkor egyértelműen kimerednek, felágaskodnak. Nahát ezért szakállas (vagy tüskés) agáma.

Élőhely és életmód:

A terrárium mérete minimum 120x60x60cm legyen. A talaj föld és porrá őrölt mészkő keveréke, mivel az állatok nyalogatják a talajt, hogy ásványianyag-szükségletüket kielégíthessék. Helyezzünk be a terráriumba köveket és vastag ágakat, hogy kedvére mászhasson kedvencünk. Fontos, hogy legyen sütkérezőhelye, de biztosítsunk neki árnyékos búvóhelyet is.

• Kígyó

A kígyók pikkelyes bőrű, csendes teremtmények. Háziállatként nagyszerű társak lehetnek: nem okoznak allergiát (szőrre vagy tollra), nem csapnak zajt és nem szagosak. Ölelgetni nem kell és nem is igazán lehet őket, de azért néha meg kell fogni, ezért az, aki irtózik ettől, válasszon más háziállatot. Mielőtt kígyótartásra adjuk a fejünket, feltétlenül kérdezzük meg a velünk együtt lakók véleményét is. Egy jól gondozott kígyó akár 20 évet is élhet.

Élőhely és életmód:

A választáskor gondoljunk arra is, hogy a kígyók megnőve elérhetik a 90-150 cm hosszúságot is, ezért egy legalább 80 literes terráriumra lesz szükségünk.

• Teknős

Ezek a páncélos kis állatkák nem zajosak, igen kevés probléma van velük. Többek között ennek okán is egyre népszerűbbek az állattartók között.

Élőhely és életmód:

A terrárium hossza a páncél ötszöröse legyen. Ha vízi teknősünk van, akkor a terrárium 2/3 része akvárium legyen, a maradék szárazföld, hogy ki tudjon menni, pihenni és melegedni. Ehhez biztosítsunk megfelelő lámpát neki. Ha szárazföldi teknősünk van, akkor természetes aljzatot (föld, mulcs, kavics) próbáljunk kialakítani kedvencünk számára. 

• Gekkó

A gekkók kicsi állatok, a felnőtt példányok is csak 8-13 centiméter hosszúak, a színük barnás. Különleges lábujjuk van: a kis párnácskák lehetővé teszik, hogy könnyedén mozogjanak a függőleges felületeken, akár fejjel lefelé is.

Élőhely és életmód: 

Tartásához elegendő egy 30 centiméter magas terrárium. Ne feledjük, hogy a gekkónak függőleges területre van szüksége, hogy tudjon mászni, éppen ezért inkább a magas élőhely ajánlott. Több hímet ne tartsunk egy terráriumban, mert könnyen megtámadhatják egymást, miközben a területüket védik. A nőstények viszont jól kijönnek egymással.

• Axolotl

Ezek a furcsa állatok akár 25 évig is élnek. A tartásuk egyszerű, ezért remek választás, ha halak helyett különlegesebb vízi állatot szeretnénk. Az axolotl egy nagyon érdekes állat, mert vissza tudja növeszteni a testrészeit, akár még a szívének és az agyának egy részét is. Elég jó, mi? :)

Élőhely és életmód:

Nagy méretű akváriumot válasszunk azért, mert a fiatal korában körülbelül 10-15 centis állat akár 30 centiméter hosszúra is nőhet.

Ha még nem volt élég az egzotikus állatokból, akkor a következő bejegyzésben még olvashattok párról.

3 egzotikus emlős

Most olyan emlősökről lesz szó, amelyeket egyesek igen furcsának tartanak, de mostanában egyre népszerűbbek.

•  Vadászgörény

A közhiedelemmel ellentétben a görények nem rágcsálók, hanem ragadozók: a menyétfélék családjába tartoznak, mint a menyétek, a borzok és a vidrák is. A vadászgörények rengeteg törődést igényelnek, de okos, kíváncsi, bátor és a gazdihoz érzelmileg is kötődő kedvencek. Imádnak játszani, de sétáltatni is lehet őket. Hat-tíz évig élnek. A vadászgörények tartásának hátránya az állatokból áradó erős pézsmaszag. Ezzel együtt kell élni, ha görényt szeretnénk tartani.

Élőhely és életmód: 

A görények viselkedése olyan, mint a kiscicáké, amelyek soha nem nőnek fel. Nagyon sok energiájuk van, nem lehet őket csak egy ketrecben tartani, legalább 1 órára ki kell őket engedni, hadd futkározzanak. Ügyeljünk arra, hogy ne legyenek lyukak, szűk helyek, ahova bemászhatnak, esetleg beszorulhatnak. Ők nem látják a vészélyforrást, csak a jó búvóhelyet és a játékot, ezért nekünk kell résen lennünk. 

• Sün

Sokan nem gondolják, hogy sünit is lehet tartani, de mostanában egyre többen választják háziállatnak. Nem kell félni, mert ha biztonságban érzik magukat, akkor nem szúrnak. Óvatos bánásmóddal nyugodtan a kezünkbe vehetjük őket.

A sünök hálás kis jószágok, akik nemcsak különleges kedvencek, hanem az elfoglalt emberek remek társai is lehetnek. Napközben nem unatkoznak, társaság nélkül is remekül el tudják szórakoztatni magukat a terráriumukban. Másik jó szokásuk, hogy szinte hangtalanok, nem keltik fel a házat éjjel, amikor a legaktívabbak. 4-7 évig boldogítanak minket.

Élőhely és életmód:

Minimális helyigényük fél négyzetméternyi terület. Lehet ketrecben és terráriumban is tartani őket. Mindenképpen kell egy házikó nekik, ahol nappal aludhatnak. Szeretnek játszani és a mókuskereket is szívesen használják.

• Törpemalac

A közhiedelemmel ellentétben nagyon tiszta állatról van szó. A törpemalacok külön tanítás nélkül is tudják, hol kell elvégezniük a dolgukat, de azért nem árt bennük ezt tudatosítani. Nagyon okos állatok, sok mindenre megtaníthatóak. Ráadásul játékos, kedves természetük miatt remekül kijönnek más állatokkal is. Nagyjából 12-15 évig élnek.

Élőhely és életmód:

Nagy mozgásigényük miatt mindenképp ki kell engedni egy kicsit a kertbe, vagy elő kell kapni a pórázt és el kell vinni sétálni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a malac elhízhat és mozgásszervi problémák is felbukkanhatnak nála idővel. A kertben érdemes elkeríteni neki egy részt, hogy ott szabadon túrhassa a földet, ezzel megmentjük a kert többi részét ettől.

A következő bejegyzésben különleges hüllőkről lesz szó.

Rágcsálók

Volt szó már kutyákról és macskákról, de rágcsálókról még kevés. Nézzük melyek a legkedveltebbek ezek közül.

• Hörcsög

A hörcsög jó kezdet a kisállattartáshoz, mivel elég könnyű a gondozása. Ketrecét hetente egyszer kell takarítani, különleges ápolást nem igényel. Barátságos és könnyen megszelidíthető. A hörcsög éjszakai állat, ezért éjszaka tud egy kis hangzavart okozni. Szívós háziállat, csak ritkán kell állatorvoshoz vinni. Élettartama 3-5 év. Több fajtája is létezik. Az aranyhörcsög és a törpehörcsög a legkedveltebbek. Mivel nem szeretik a társaságot, ezért nem szerencsés két hörcsögöt egy helyen tartani.

Élőhely és mozgésigény:

Több lehetőség is van, lehet terráriumban és különböző ketrecekben is tartani. Ezek mérete legalább 35 cm hosszú x 25 cm széles x 23 cm magas legyen. (ennél lehet nagyobb, de semmiképp ne kisebb). Az elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy ne huzatos helyre és lehetőleg ne napra rakjuk. Érdemes ellátni hörcsög/mókuskerékkel, mert a hörcsögök mozgásigénye meglehetősen nagy. Élvezni szokták, ha rohangálhatnak és levezethetik fölösleges energiáikat egy ilyen játékszerben. 

• Tengerimalac  

A tengerimalacok alapvetően barátságos, kedves, nyugodt állatok, de hevesen reagálnak hirtelen mozdulatokra és ismeretlen hangokra. Ezeknek az állatoknak igen éles hangjuk tud lenni: legtöbbször akkor "visítanak", ha közeledik az etetés ideje, így jelzik, hogy éhesek. A legtöbb rágcsálóval ellentétben szeretik, ha van társuk is. Ha két tengerimalac összekerül, ügyelni kell a nemükre is, hiszen ha különböző neműek, akkor számíthatunk utódokra is. Általában 4-8 évig élnek. 

Élőhely és mozgásigény:

A tengerimalacokat ketrecben szokás tartani: minél nagyobb, annál kényelmesebb és jobb az állat számára. Szeretik, ha kiveszik őket a ketrecükből és játszanak velük, vagy csak simán engedik, hogy szaladgáljanak egy kicsit.

• Nyúl  

A nyuszik nagyon könnyen beilleszkedő, aktív és kedves élőlények. Nagyon nehéz megállni, hogy ne kedveljünk meg őket. Fajtától függően általában 5-15 éves életkort érnek el. A törpenyulak rövidebb életűek.

Élőhely és mozgásigény:

Nagy ketrecben szokták tartani, de emellett jó, ha a lakásban is tud mozogni, mert nagy mozgásigényű.

A nyulaknál fontos megemlíteni a húsvéti időszakot. Ebben az időben sokan vesznek nyulat, amivel jól elvannak egy darabig, de az ünnep után rájönnek, hogy mégsem kell nekik. Szegény nyuszik, akikre ráuntak, legjobb esetben visszakerülnek a tenyésztőhöz, rosszabb esetben halál vár rájuk (például eledelként végzik).

• Csincsilla

A csincsilla, ez a helyes kis szőrmók egyre több családban jelenik meg. Éjszakai állatról van szó. Nagy zajt tud okozni, vagyis nem egy csöndes állat. Nagy bundája miatt nem bírja a meleget, ezért nyáron különösen figyelni kell rá. Általában 10 évig él, de néha akár a 20 évet is megéli.

Élőhely és mozgásigény:

Többszintes, nagy ketrecben kell tartani, mert nagyon sok mozgásra van szüksége. Lehet neki berakni mókuskereket, de figyelni kell, hogy elég nagy legyen számára. 

• Degu

A deguk nagyon kíváncsi és barátságos állatok, viszont fölöttébb érzékenyek más háziállatokra, félhetnek tőlük. Degunál nem lehet csak egy kisállatban gondolkozni. Kolóniákban, családokban él a természetben, ezért fogságban is igényli a társaságot. Érdemes legalább egy azonos nemű társat választani mellé, lehetőleg ugyanabból az alomból, így nem kell őket összeszoktatni és a „kisdeguk” születésétől sem kell tartani. Napközben aktívak és 6-8 évig is élnek.

Élőhely és mozgásigény:

A ketrec mérete 60x80x100cm-esnél kisebb ne legyen. Ennél nagyobbat is ki tudnak használni. Nekik is kell mókuskerék, hogy mozoghassanak, itt is figyelni kell a méretére mert a legtöbb kereskedésben nem találunk nekik megfelelőt.

•  Patkány

Sokan viszolyognak a patkányoktól, pedig háziasított változatuk kellő törődéssel okos, tanítható háziállattá válik. A patkány nagyon szociális állat, szereti a társaságot, ezért nem tartható egyedül. Éjszaka aktív élőlény. Nagyon okos, ezért tanítható is, de naponta kell vele foglalkozni (kb. 1 órát). Meg lehet tanítani arra, hogy hallgasson a nevére, vagy, hogy odamenjen, ha hívják. Megfelelő környezetben is csak 2-4 évig él.

Élőhely és mozgásigény:

Nagy, legalább kétszintes ketrec kell, hogy kényelmesen elférjen. A mókuskerék itt is ajánlott, de egyébb játékokat is adhatunk neki.  

• Egér

Az egerek rendkívül okos, emberkedvelő állatok, nagyszerű választás lehet a háziállattartáshoz. Ha jól érzik magukat, nem jellemző rájuk a szökés, jó egyensúlyérzékük van, ezért nyugodtan hordozhatjuk őket akár a vállunkon is. Az egerek kolóniákban élnek, ezért érdemes őket csoportban vagy párosával tartani. Ilyenkor azonban ügyeljünk rá, hogy azonos neműeket tartsunk, különben igen gyorsan növekszik a csoportlétszám. Szaporításukat egyáltalán nem ajánlom, hiszen az eladott egerek nagy része kígyógyomorban végzi. Élettartamuk igen rövid, körülbelül 2 év.

 Élőhely és mozgásigény:

Annyira nem izgágák, mint a hörcsögök, mégis sok mozgásra van szükségük. Szeretnek függőlegesen mászni rácson és ágakon,ezért érdemes egy többszintes rácsos ketrec. Energiájukat egy mókuskerékkel, néha futtatással vagy kézbevétellel is levezethetjük.

• Csíkosmókus

Aranyos külseje teszi kedveltté a csíkosmókust, de közel sem olyan barátságos, mint az előbb felsorolt rágcsálófélék. Nem olcsó a beszerzésük és a tartásuk sem, nagy a helyigényük. Sok törődéssel kézhez szoktathatók, 5-8 évig élnek.

Élőhely és mozgásigény:

Nemcsak nagy, de a természetes élőhelyéhez hasonló, vagyis erdő jellegű ketrec kell neki. Ezt ágakkal, avarral tudjuk elérni. Kell elég hely arra is, hogy ugrálhasson egyik ágról a másikra. A felesleges energiáit leköthetjük egy mókuskerékkel is.

A következő bejegyzésben érdekes, furcsa, egyesek számára fura háziállatokról lesz szó.

Ivartalanítás

Előbb vagy utóbb állattartóként (főleg kutya- és macskatulajdonosként) szembetaláljuk magunkat az ivartalanítás kérdésével. A dolog megítélése országról országra változik, ami nem csoda, hiszen egészen mások a körülmények (mennyi jószág kóborol az utcákon egészségügyi és biztonsági kockázatot okozva, mennyi kerül menhelyre, vagy leli halálát a felelőtlen gazdik hibájából). Azokban a jórészt skandináv országokban, ahol szinte nem is létezik kóbor kutya, az ivartalanítás nem bevett gyakorlat, azt szigorúan szabályozott keretek között és csak jól indokolt esetben végzik el. Ezzel szemben a hozzánk hasonlóan sok elhanyagolt jószággal bíró Egyesült Államokban rutinműtétnek számít a kutyák és macskák ivartalanítása, és a menhelyeken kötelezően ivartalanítanak minden jószágot, mielőtt gazdihoz kerülnének. 

Mit tegyünk?

Ha ilyen eltérő a megítélés, akkor honnan tudjuk, mint állattartó, hogy mi a legjobb az állatunk egészsége szempontjából?

Nincs egyszerű válasz erre. Beleszólnak a döntésbe az érzelmek is, hiszen félthetjük kedvencünket a műtét esetleges kockázataitól, vagy attól, hogy milyen lesz az állatunk a műtét után.

Nézzük akkor az ivartalanítás mellett és ellen szóló egészségügyi érveket:

Mellette

• Megelőzi a nem kívánt szaporulatot, nem kell majd azon aggódnunk, hogy az utódok jó helyre kerülnek-e.
• Elkerülhetők a tüzeléssel járó kellemetlenségek.
• Nőstény, vagyis szuka kutyák esetében a vemhességgel és a szoptatással járó problémákat is elkerülhetjük.
• A hímek, vagyis a kanok kevésbé lesznek agresszívek és elszökni sem fognak.
• Az időben elvégzett ivartalanítás szukáknál csökkenti a meglehetősen gyakori emlődaganatok, a petefészek és a méh daganatok, illetve a méhgyulladást kialakulásának veszélyét- Ezeket a betegségeket nehéz műtéttel lehet csak meggyógyítani, és sokszor kerül az állat életébe, főleg akkor, ha túl későn észeljük.
• Kanoknál megelőzi a heredagantok kialakulását.

Ellene

• Az ivartalanítás egy komoly műtét, amely altatást igényel. Ma már a műtétek biztonságosak, de minél idősebb, vagy betegebb egy állat, annál nagyobb kockázattal járnak.
• A korai ivartalanítás bizonyos fajtáknál növelheti egyes betegségek kockázatát, de ezekre vannak gyógyszeres kezelések.
• Fennáll az elhízás veszélye. Az ivartalanítás megváltoztathatja az anyagcserét, ezért kevesebb ennivaló is elég (lenne) állatunk számára. Aki ezt sokszor figyelmen kívül hagyja, annak kedvence könnyen pocakos lesz.
• Idős kutyák esetében az ivartalanítás nagyobb kockázattal jár.

Ha úgy döntünk, hogy a műtét az ideális megoldás...

Első teendőnk műtét idejének egyeztetése állatorvosunkkal. Az ivartalanítási műtétet különböző életszakaszban lehet elvégezni.

• a korai ivartalanítás (6-12 hetes kor között)
• az ivarérés előtti (4-6 hónapos kor között)
• az ivarérés utáni (9-12 hónapos kor után)
• az időskori ivartalanítás (főként betegség miatt végzi el az állatorvos)

Műtét előtt

Az állatorvos tanácsait kövessük az ivartalanítási műtét előtt. Általánosan elmondható szabály, hogy az állatnak a műtétet megelőző estétől már ne adjunk enni, kivéve ha kölyökről, vagy beteg állatról van szó. Ezen esetekben is az állatorvos döntésére hagyatkozzunk.

A műtét menete

A műtét előtt még egyszer megvizsgálják az állatot, hogy minden rendben legyen (ha például lázas, akkor nem végezhető el a műtét), majd altató injekciót kap. A műtétet minden esetben teljes altatásban végzik.

Műtét után

A kedvencünk teljes ébredéséig legyünk mellette. Vannak olyan állatorvosok, akik fel is ébresztik egy injekcióval az állatot, hogy az saját lábán mehessen haza. A sebet minden nap ellenőriznünk kell: ha duzzadtnak, pirosasnak látjuk, vagy gennyes, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Számos állatorvos javasolja, hogy Betadinos oldattal naponta töröljük át a seb környékét, ezzel előzve meg a gyulladást, elfertőződést. Az állatorvos visszarendelhet minket varratszedésre, hogy eltávolíthassa a nem felszívódó varratokat. Erre a műtétet követően 2 héttel kerül általában sor.
Nagyon fontos, hogy a műtét után fokozottan vigyázzunk az állatunkra, hiszen bágyadt lehet és a koordinációja sem lesz még tökéletes közvetlenül a beavatkozás után. Legyünk résen, nehogy olyan mozdulatot tegyen, ami során a varratok felszakadhatnak (például ha magas helyről leugrik). Ne adjunk neki se inni se enni, amíg teljesen magához nem tér.

Tévhitek

1. A szukáknak legalább egyszer elleniük kell. – Ennek az állításnak nincs sok tudományos alapja, sőt kutatások bizonyítják, hogy pont az ellenkezője igaz.
2. A nőstény állatoknak legalább egyszer tüzelniük kell ivartalanítás előtt. – Ez is több tudományos statisztika szerint helytelen állítás.
3. A fiatalkori ivartalanítás ront a kutya személyiségén. – A fiatalkori ivartalanítás a legtöbb esetben nem befolyásolja a személyiséget, ha mégis, akkor inkább jó irányba.
4. Az ivartalanított állatok automatikusan elhíznak. – Ha agyonetetjük őket, akkor persze, hogy elhíznak. Az ivartalanított állatoknak kevesebb energiára lesz szükségük. Mint gondos gazdi, a megfelelő tápot biztosítsuk kedvencünknek! (Az állatorvos segít a választásban. Már vannak külön ivartalanított állatoknak szánt készítmények is!) Ha az állat mozgásigényét minden nap kielégítjük, nem lehet veszély az elhízás.
5. Drága a műtét. – Lehet, hogy drágának tűnik, de ha nem ivartalanítjuk, akkor nagy a kockázata különféle daganatos megbetegedéseknek, amelyeket igen költséges műtét árán lehet csak kivenni és az állat könnyen bele is halhat. A másik lényeges dolog az, hogy ha nem csináltatjuk meg a műtétet és akaratunk ellenére kölykök születnek, mit kezdünk velük? Lehet, hogy nagyon aranyosak, de mi van akkor, ha nem találunk nekik megfelelő gazdát? A menhelyek így is tele vannak...

Van más lehetőség a műtéten kívül?

Ivartalanítás helyett lehet hormonális fogamzásgátlást is alkalmazni. Ezt a hatást tablettákkal vagy injekciókkal lehet elérni. Ez elsőre olcsóbbnak tűnik, de mivel megadott időközönként meg kell ismételni, összességében akár drágább is lehet, mint a műtét. Emellett fontos tudni, hogy a fogamzásgátlóknak is van kockázata: azok az állatok, akik ilyen készítményeket kapnak, hajlamosabbak a méhgyulladása.

A döntés meghozatala előtt a kedvencünk szokásait is figyeleme véve konzultáljunk állatorvosunkkal!

Oltások és féreghajtók

A külső parazitákról már volt szó, most nézzük a belső élősködőket. A belső paraziták, vagyis a férgek (pl.: galandféreg, szívféreg) nagyon sok állatra, de még az emberre is veszélyesek, az általuk terjesztett betegségek miatt. Lássuk, hogyan védekezzünk ellenük. 

Miért kell féregtelenítenünk állatainkat?

• a férgesség olyan betegségekhez vezethet, amelyeket nehéz kezelni
• a fertõzések emberre és más állatra történõ átvitelének a csökkentése mindannyiunk érdeke
• a felnőtt emberek nehezen lehetnek férgesek, de a kisgyermekek ki vannak téve a veszélynek, hiszen a szájukat "harmadik kézként" használják, sokmindent - így a fertőzést terjesztő élősködőket is - a szájukba vehetnek.

Féreghajtók

Honnan tudhatjuk, hogy a kedvencünk férges? Az állatorvosok tudják ezt megállapítani bélsár (széklet) mintavétel és vizsgálat útján. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha az állatban már sok féreg lakozik: ilyenkor már igen nehéz kezelni, ezért sokkal könnyebb ha megelőzzük! 

Ma már kötelező a veszettség elleni védőoltásokkal  (később lesz még szó róla) egy időben féreghajtást is végezni. Akkor is, ha a kedvencünk tünetmentes. Nem csak a már fertőzött állatot kell tehát kezelni, hanem megelőzésképpen rendszeresen kell folytatnunk a féreghajtást az állat egész életén át. Ha megfeledkezünk a parazita ellenes kezelésekről, az nemcsak az állat, de a környezete egészségét is veszélyezteti.

A féregek elleni kezeléseket kutyák esetén 2 hetes korban szükséges elkezdenünk, majd kéthetente kell 3 alkalommal ismételni, utána havonta, illetve 6 hónapos kortól negyedévente. 

Oltások

Oltásokat, más néven vakcinákat az állatorvos tudja beadni kedvenceinknek. Fontos, hogy redszeresen oltassuk be állatainkat, mert mi sem szeretnénk, ha beteg lenne házikedvencünk. A vakcinák segítenek az immunrendszer felkészítésében különböző betegségek ellen.

A védőoltás az állat szervezetében ellenanyagválaszt provokál, ami segít a később támadó valódi kórokozót leküzdeni. A legfontosabb oltás a veszettség elleni: szerencsére ez a védőoltás már törvénybe van foglalva, szóval kötelező évente beoltani kutyáinkat, macskáinkat, de még vadászgörényeknél is szükséges ez az oltás. Minden állatfajnak más oltásokra van szüksége, de vannak átfedések.

Fontos, hogy minden állat megkapja a megfelelő vakcinákat már kölyök korától. Vannak oltási sorok, amit érdemes betartani, ha nem szeretnénk, hogy kedvencünket sokszor vigyük betegen az állatorvoshoz.

Kötelező és ajánlott oltások

Kutya oltásai:

• 6-7 hetesen: Parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina (egy betegség legyengített kórokozóját tartalmazó) vakcina
• 8-9 hetesen: Parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina ismétlése
• 10-11 hetesen: Kombinált vakcina (Parvovírusos bélgyulladás, Szopornyica, Leptospirózis, Fertőző májgyulladás)
• 12-13 hetesen: Kombinált vakcina ismétlése 3 hónaposan: Veszettség elleni vakcina (kötelező) 
• 9-10 hónaposan: Veszettség elleni vakcina (kötelező)
• lehet még kennel-köhögés ellen is vakcinázni, de ez nem kötelező

Macska oltásai:

• 8-9 hetes korban: kombinált oltás (fertőző bélgyulladás, herpesvírus okozta légzőszervi megbetegedés, valamint calicivírus okozta nátha ellen), macskaleukózis elleni oltás
• 12 hetes korban: kombinált oltás, valamint macskaleukózis elleni oltás ismétlése
• 14 hetes korban: veszettség elleni oltás
• 16 hetes korban: FIP – fertőző hashártyagyulladás elleni oltás (opcionális)
• 20 hetes korban: FIP – fertőző hashártyagyulladás elleni oltás ismétlése (opcionális)
• Évente ismétlendő: kombinált oltás, veszettség-, macskaleukózis- és FIP elleni oltás

Vadászgörény oltásai:

• 6-8 hetes kortól 2-4 hetente, 2-3 szopornyica elleni védőoltást ajánlott a kölyköknek beadatni úgy, hogy az utolsó alapoltás 14-16 hetes kor utánra essen.
• A sétáltatott vadászgörényeket 3 hónapos koruk után ajánlott beoltatni veszettség ellen is. A veszettség elleni védőoltást legalább 2 hét különbséggel kell beadni a szopornyica elleni védőoltásoktól.

Nyúl oltásai:

• 6-8 hetes kortól 2-4 hetente legalább 2-3 myxomatózis és vérzéses betegség (RHD) elleni védőoltást ajánlott beadatni úgy, hogy az utolsó alapoltás 12-14 hetes kor után történjen. A házinyúl esetén a myxomatózis és a vérzéses betegség elleni oltóanyag törzsoltásnak számít, vagyis ezekkel kivétel nélkül minden nyulat ajánlott beoltatni.

• Nyulak választható védőoltása a ragadós nátha elleni oltóanyag.

Mivel védekezzünk az élősködők ellen?

Az előző bejegyzésben beszéltünk arról, hogy egyes készítmények (ún. repellensek) megölik vagy elriasztják az élősködőket, vagy akadályozzák a fejlődésüket. Azt is megtudhattuk, hogy belsőleges vagy külsőleges formában érhetők el. De még nem tudjuk, mikor melyiket válasszuk. Ebben a bejegyzésben az egyes repellens szerek előnyeiről és hátrányairól lesz szó.

A parazitaellenes termékek nem csak egyfajta hatóanyagot tartalmaznak. A 3 hatásmód (távoltartás, az elpusztítás és a növekedés-szabályozás) és a formák (külsőleges/belsőleges) különböző kombinációival tudjuk elérni a megfelelő hatást. Figyelem! Egyes repellensek nem adhatók macskáknak, mert mérgezők rájuk nézve!

Külsőleges szerek

A távoltartásra szolgáló szerek közül a rácsepegtető oldatokra (ún. spot-on) és a gyógyszeres nyakörvekre érdemes kitérni, mert a többi készítmény (sampon, hintőpor, spray) bár olcsó, nem elég hatásos.

A rácsepegtető oldatok folyékony készítmények, amit a bőr kis felületére viszünk fel, de a hatóanyag eloszlik a teljes testfelszínen. A gyógyszeres nyakörvek hatóanyaga ugyanígy viselkedik. A védőhatás a rácsepegtető oldatoknál hamar (órák-napok alatt) megjelenik, a nyakörveknél viszont ez akár egy hétig is tarthat. A védőhatás hossza a nyakörveknél 4-8 hónap, mig a spot-onoknál csak 1 hónap.  

A rácsepegtető oldatok egy kis kézügyességet kívánnak, hogy a szer közvetlenül a bőrre jusson és ne a szőrre, mert az csökkentené a hatást. A spot-on eleinte hagyhat egy kis olajos foltot, ami nem túl esztétikus látvány, de szerencsére gyorsan eltűnik. Nyugalom! E foltok megérintése a felhelyezés után pár órával már biztonságos.

A nyakörvek a legegyszerűbbek: nem kell velük vacakolni, de néhánynak átható szaga van. Sajnos nem minden állat tűri meg magán. (Nem kell aggódni akkor sem, ha ennél fogva kedvencünk fennakad egy ágon, vagy kerítésen: ilyenkor a nyakörv elszakad, hogy az állat meg ne sérüljön.) Figyelni kell a fürdetésre/fürdőzésre, mert a külsőleges szerek hatása gyengülhet. 

Belsőleges szerek

Mivel az injekciókat csak az állatorvos adhatja be, ezért a gazdiknak a tablettákat érdemes megismerni. A megemésztett tablettákban lévő hatóanyagok felszívódnak a vérbe, így nyújtanak védelmet a testben. A paraziták vérszívással jutnak a hatóanyaghoz. A tabletták hatástartama 1-3 hónap.

Ha a háziállat nem hajlandó a szájába venni a tablettát, akkor jobb a külsőleges készítmény. Így azon sem kell gondolkodni, hogy mit tegyünk ha kihányja a tablettát (szerencsére ez nem gyakori).

A belsőleges szerek nagy hátránya, hogy csak a csípés után hatnak, ezért nem használhatóak távoltartásra. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem hasznosak! Sajnos a csípés magával hordozhatja a fertőző betegségek terjesztésének lehetőségét, de a belsőleges szerek eredményesen lerövidítik az élősködő táplálkozási idejét, így kicsi az esély arra, hogy a csípés következtében megfertőződjön az állat.

Gondoljunk végig

• kedvencünk hol tölti a napjait
• érintkezik-e más állatokkal
• melyik élősködőtől szeretnénk megóvni leginkább
• tervezünk-e vele külföldre menni (ahol "idegen" élősködőkkel találkozhat)
• mennyire együttműködő: be lehet-e adni neki tablettát, elviseli-e a nyakörvet
• precizitás: sikerül-e a spot-ont a bőrre csepegtetni
• mennyire gyakran fürdetjük
• probléma-e, ha az élősködő megcsípi az állatot, vagy inkább szeretnénk ezt elkerülni
• mekkora védettséget szeretnénk a fertőző betegségekkel szemben
• ÉSZBEN TUDJUK-E TARTANI, MIKOR JÁR LE A SZER HATÁSA

Bármelyik szert választjuk is, tartsuk észben, hogy egyik sem ad 100%-os védelmet! Azonban a biztosabb hatás érdekében bizonyos készítményeket lehet, érdemes egymással is kombinálni. Fonos, hogy bármilyen szer alkalmazása előtt kérdezzük meg állatorvosunkat!

Mitől kell megvédenünk háziállatainkat?

Vannak külső és belső paraziták is, amelyektől nekünk kell megvédeni kedvencünket.

Külső paraziták

Először nézzük meg, milyen parazitákkal állunk szemben. Ez függ az állat lakhelyétől és életmódjától, de nagy álltalánosságban a bolhák, kullancsok és a repülő vérszívók a leggyakoribak, ezek majdnem minden állatot fenyegetnek. Vannak azonban olyan paraziták, amelyek kisebb csoportokat támadnak meg, mint például a fülrühatka, amely főleg a  kijáró macskákat érinti.

Miért is kellene ezek ellen védekezni? Azért, mert veszélyes fertőző betegségeket terjesztenek (mint például a szívférgességet, a Lyme-kórt, a babéziózist és a galandférgességet). Védekezésre számos megoldás létezik.

Az élősködők elleni kűzdelemben 3 fő stratégiát követhetünk, ezek a távoltartás, az elpusztítás és a növekedés- szabályozás. Ezeket különböző szerekkel, más néven repellensekkel (repellens/repellent jelentése: rovarriasztó, eltaszító) tudjuk elérni. Nézzük kicsit részletesebben is.

1. Távoltartás

Sokan valamiféle teret képzelnek el állataik körül, amiről visszapattannak az élősködők, de ez persze nem teljesen így van. Vannak ugyan olyan repellensek, amelyek illékony vegyületek segítségével kisebb távolságban hatásosak, de sajnos csak rövid ideig hatnak. A többi terméknél a távoltartás alapja az úgynevezett "tüzes talp" hatás: a hatóanyagok itt nem párolognak el, hanem védőtéteget képeznek a kedvencünk bőrén és akkor lépnek támadásba, amikor a parazita hozzáér az állathoz.

2. Elpusztítás

Vannak olyan szerek is, amelyek megölik az élősködőt. Hatóanyagtól függően ez történhet pusztán fizikai kapcsolattal, vagy úgy, hogy hatóanyagot tartalmazó vért szív a parazita.

3. Növekedés-szabályozás

A rovarnövekedést szabályozó vegyületek (angol rövidítésük IGR) nem bántják az élősködőt közvetlenül, hanem megakadályozzák a fejlődését. Az IGR hatása alatt álló nőstenyek petéi nem tudnak kikelni, a lárvák pedig képtelenek felnőni.

A repellens szereknek két formáját különböztethetjük meg.

De mihez kezdjen mindezzel egy egyszerű gazdi?

A következő bejegyzésben erről lesz szó.

A felelős állattartás 5 kulcskérdése

 Az előző bejegyzésben feltettünk 5 kérdést. Gondolkodtatok rajtuk?Ezeket most nézzük meg részletesebben is.

Otthon töltött idő:

Ha sok időt töltünk otthon: ha munka vagy iskola után hazamegyünk és a nap további részét otthon töltjük, akkor gondolkozhatunk kutyában vagy macskában, mert ezek az állatok szeretik és igénylik a társaságot.

Ha kevés időt töltünk otthon: ha későn érünk haza (ha sok különóránk/edzésünk van), akkor inkább válasszunk egy rágcsálót, például egy aranyos hörcsögöt, kismadarat vagy szerezzünk be egy akváriumot sok szép hallal.

Utazás

Ha sokat utazunk, végig kell gondolni, mi lesz az állattal addig, amíg nem vagyunk otthon. Ha egy nagyobb igényű állatot magárahagyunk, nagyon fogunk neki hiányozni. Hiába bízzuk rá egy ismerősre, aki rendesen gondozza, előfordulhat, hogy a hiányunk miatt nem fog enni, játszani. Ez megviseli őt, és nem tesz neki jót egészségügyi szempontból sem.

Energia

Fontos átgondolni, hogy mennyi energiánk van az állat gondozására és azt is tartsuk szem előtt, hogy neki milyenek az igényei. Mert azzal remélem mindenki tisztában van, hogy az állattartás nem merül ki az állat etetésében.

A különböző állatok különböző gondoskodást igényelnek,nézzük a legfontosabbakat:

Kutya:

• naponta többször sétáltatni
• ápolni a szőrét, körmét, fülét
• orvoshoz vinni (évente legalább egyszer)
• tanítani
• megfelelően etetni

Macska:

• almot tisztítani
• ápolni a szőrét, körmét, fülét
• orvoshoz vinni
• játszani vele
• megfelelően etetni

Rágcsálók, Hüllők, Madarak, Halak:

• a ketrecet/ terráriumot /kalitkát /akváriumot tisztán tartani
• gondot fordítani az élettere berendezésére
• megfelelően etetni és itatni

Lakóhely

Lakóhelyünk mérete nagyon fontos szerepet játszik a választásban. Egy nagyon pici lakásban például, ahol mi is alig férünk el, ne tartsunk nagytestű kutyát! Ha "betondzsungelben" lakunk, akkor is ez a helyzet, kivéve, ha a környéken van egy park, ahol jól kifuthatja magát a kutyánk.

Mielőtt megérkezne az új jövevény, fel kell készülnünk a fogadására. Állatbiztossá kell tenni ingatlanunkat. Például, ha macskát szeretnénk és van erkélyünk, akkor kell rá egy háló, nehogy leessen kedvencünk.

Saját temperamentumunk, szokásaink

Olyan dolgokra kell itt gondolnunk, mint például:

• ha otthonülők vagyunk, ne válasszunk nagy mozgásigényű kutyát
• ha azért szeretnénk kutyát, hogy a sétáltatás által mi magunk is mozogjunk kicsit, válasszunk olyan kutyát, aminek elegendő a napi 2  kiadós séta
• ha a sport meghatározó része az életünknek, válasszunk olyan kutyafajtát, amit elvihetünk magunkkal akár futni, kirándulni vagy biciklizni is
• ha kisgyermek van a családunkban, akkor nem a legjobb választás a rágcsáló, hiszen a gyermek nem tudja még, hogy kell megfogni egy ilyen pici állatot és akaratlanul is kárt tehet benne

Hogyan válasszunk háziállatot?

• Mennyi időt töltünk otthon általában?
• Milyen gyakran utazunk el otthonról?
• Mennyi energiánk van egy kisállat gondozására?
• Mekkora és milyen típusú ingatlanban lakunk?
• Milyen a saját temperamentumunk, viselkedési szokásunk?

   Azért fontosak ezek a kérdések, mert bármilyen háziállatot szeretnénk, tudnunk kell, hogy mekkora felelősséggel jár, mekkora felelősséget tudunk vállalni érte. Az állatnak szüksége lesz arra, hogy nap mint nap foglalkozzunk vele és gondozzuk.(Hiába van még ezer másik dolgunk!)

    Miben más egy kisállat gondozása, mint egy gyereké? Gyerek és állat között egy óriási különbség van, mégpedig az, hogy míg a gyerekek az idő múlásával egyre önállóbbak lesznek, az állatok mindig megmaradnak a kis (vagy éppen óriási) kedvencünknek és életük végéig ugyannnyi gondoskodást igényelnek. Az állatok nélkülünk nem maradnak életben, bizonyos szempontból kiszolgáltatottak lesznek nekünk, jóllétük a mi gondoskodásunkon múlik. Évekig türelmesnek kell lennünk hozzájuk és életük végéig törődnünk kell velük.

   Gondoljuk át a fent felsorolt kérdéseket, és ha megvannak a válaszok, akkor már könnyebb eldönteni, milyen háziállat illik hozzánk a leginkább. A következő bejegyzésben részletesebben átnézzük a kérdéset.